A Polyphemus a m�sodik g�z�ri�s a h�rom k�z�l, amelyek az Alpha Centauri A (ACA) k�r�l keringenek. Egy kicsit kisebb �s s�r�bb l�gk�r� mint a Szaturnusz, de a Polyphemus-nak nincsenek gy�ri, viszont van 14 holdja, melyek k�z�l a legink�bb figyelemre m�lt�bb a Pandora. Eredeti neve Coeus volt.

A Polyphemus olyan mint a Jupiter, csak k�k-lila v�ltozatban, �s egy nagyobb �rv�nyszer� vihararral. Err�l a nagy szem alak� viharr�l kapta a nev�t is, Polyphemus ugyanis Poseidon �s Thoosa �ri�si szem� fia volt a G�r�g mitol�gi�ban. A sok holdja mellet, a Polyphemus k�r�l kering m�g k�t kis planetoid is, az L4 illetve L5-�s Langrange-pontjain�l. (A Lagrange-pont (libr�ci�s pont, illetve L1, L2, L3, L4, L5 pontok) a csillag�szatban a t�r azon �t pontja, amelyben egy kis test k�t, egym�s k�r�l kering� nagyobb test egy�ttes gravit�ci�s vonz�s�nak hat�s�ra azokhoz k�pest k�zel�t�leg nyugalomban maradhat. Az ebben a pontban elhelyezett test helyzete fix marad a m�sik kett�h�z k�pest, ebb�l a szempontb�l hasonl� a geostacion�rius p�ly�hoz.)

Mivel a Polyphemus p�ly�ja az ACA lakhat� z�n�j�n bel�l ter�l el, �gy a bolyg� holdjain lehets�ges a felsz�ni foly�kony v�z, �s ez�ltal az �let is. Att�l f�gg�en, hogy a holdak hol �llnak a p�ly�jukon, a Pandora eg�n ak�r egyszerre h�rom hold is lehet. Az ACA �ll�st�l f�gg�en pedig a Polyphemus-on l�tszanak a Pandora �s az egy�b holdak �rny�kai.