A Polyphemus a második gázóriás a három közül, amelyek az Alpha Centauri A (ACA) körül keringenek. Egy kicsit kisebb és sűrűbb légkörű mint a Szaturnusz, de a Polyphemus-nak nincsenek gyűri, viszont van 14 holdja, melyek közül a leginkább figyelemre méltóbb a Pandora. Eredeti neve Coeus volt.

A Polyphemus olyan mint a Jupiter, csak kék-lila változatban, és egy nagyobb örvényszerű vihararral. Erről a nagy szem alakú viharról kapta a nevét is, Polyphemus ugyanis Poseidon és Thoosa óriási szemű fia volt a Görög mitológiában. A sok holdja mellet, a Polyphemus körül kering még két kis planetoid is, az L4 illetve L5-ös Langrange-pontjainál. (A Lagrange-pont (librációs pont, illetve L1, L2, L3, L4, L5 pontok) a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. Az ebben a pontban elhelyezett test helyzete fix marad a másik kettőhöz képest, ebből a szempontból hasonló a geostacionárius pályához.)

Mivel a Polyphemus pályája az ACA lakható zónáján belül terül el, így a bolygó holdjain lehetséges a felszíni folyékony víz, és ezáltal az élet is. Attól függően, hogy a holdak hol állnak a pályájukon, a Pandora egén akár egyszerre három hold is lehet. Az ACA állástól függően pedig a Polyphemus-on látszanak a Pandora és az egyéb holdak árnyékai.